A Bagoly és a Cica

I

A Bagoly s a Cicuska tengerre szállt
egy borsózöld ladikon, kis üveg méz!
nagy zsák, csupa pénz!
elvitték, ami vagyon,
“Ó, csillagok, nézzetek le ránk!”
zengett a Bagoly s a gitár;
“Ó, drága Cicuskám! ó, Cicababám!
A legszebb vagy igazán!
Cicám,
Cicám!
a legszebb vagy igazán!”

II

Cica szól: “Ó, Bagoly, nálad szebb nincs sehol!
ily bűvösen ki énekel?
ó, légy te a párom! be régen is várom!
de jegygyűrű, jegygyűrű kell!”
s a nagy vízen végig egy évig s egy hétig
oda, hol a bonfa nő!
s ahol mély a vadon, egy vadmalacon
meglelték azt, mi a fő:
a fő,
a fő!
az orrán gyűrű a fő!

III

“Drága szép Malacunk! egy tallért adunk!
a gyűrűdet adod?” – “Adom!”
Megeskette hát a Pulyka-barát
a csudapárt a napon!
Csibehús az ebéd, s birsalma elég,
s bár kanaluk csorba volt,
kéz-kézben ők, boldog szeretők
táncoltak, míg sütött a hold,
a hold,
a hold!
táncoltak, míg sütött a hold!